gazdasági válság

A semmiből tört az élvonalba a német szélsőjobb - Robbanthat az AfD a vasárnapi választáson?

A semmiből tört az élvonalba a német szélsőjobb - Robbanthat az AfD a vasárnapi választáson?

A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.

Libanonban hosszú idő után sikerült kormányt alakítani

Rendeletet írt alá pénteken Michel Aun libanoni elnök és Nadzsíb Míkati miniszterelnök-jelölt a kormányalakításról, több mint egy évvel azután, hogy Haszan Diáb előző miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását a tavaly augusztusi bejrúti robbanás után.

Éhínség fenyeget Afganisztánban

Éhínség fenyeget Afganisztánban

Szeptember végére elfogyhatnak az élelmiszerkészletek Afganisztánban; éhínség fenyegeti az évtizedes háborúskodásba belefáradt lakosságot - figyelmeztetett egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő szerdán. Az akut élelmezési bizonytalanság az ország 38 milliós lakosságának mintegy harmadát érinti - mondta el Ramiz Alakbarov, az ENSZ helyi humanitárius koordinátora. Alakbarov hangsúlyozta, hogy az aszályos időszak után, a tél közeledtével több pénzre van szükség a lakosság élelmezéséhez.

Bajban a kínai gazdaság: jön a lassulás, lépésekre szánhatja el magát a kormány és a jegybank

Bajban a kínai gazdaság: jön a lassulás, lépésekre szánhatja el magát a kormány és a jegybank

Az áradások, lokális szigorú szociális távolságtartási szabályok, kikötőlezárások, chiphiány és az egyre szigorúbb szabályozások az egyes iparágakban mind kihívást jelentenek a kínai gazdaság számára rövid távon. Az újgenerációs és a hagyományos infrastruktúrába történő beruházások valamelyest enyhíthetik a káros hatásokat. Az ING Bank összességében mégis lefelé módosítja a kínai gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését.

Engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat Kubában

Engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat Kubában

Kubában engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök szombaton a Twitteren jelentette be, hogy a szocialista ország államtanácsa elfogadta a legfeljebb száz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások alapításáról és vezetéséről szóló törvényt.

Kell-e félnünk az ikerdeficittől?

Kell-e félnünk az ikerdeficittől?

Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.

Imádják az eurót vagy utálják a forintot a magyarok? - Most fizetjük meg  a forint zuhanásának az árát

Imádják az eurót vagy utálják a forintot a magyarok? - Most fizetjük meg a forint zuhanásának az árát

Egyre több honfitársunk szeretne euróval fizetni Magyarországon, miközben a kormány és a nemzeti bank egyáltalán nem gondolkodik a közös pénz bevezetésén. Közgazdászok szerint azonban hazánk sokkal jobban viselte volna a koronavírus-válságot a közös pénzzel, mert nem kellett volna aggódni a forint leértékelődésén, és most jóval alacsonyabb lenne az infláció is. Ráadásul az Európai Központi Bank monetáris politikája még támogatóbb is, mint a Magyar Nemzeti Bank politikája. A szakértők szerint a következő válságot már jó lenne euróval túlélni, azonban a magyar konvergenciaprogram alapján úgy tűnik, hogy ebben az évtizedben nem lépünk be a valutaunióba.

Megmozdult a nép Kubában - Megtörik a kommunista vezetés a járvány és a szankciók súlya alatt?

Megmozdult a nép Kubában - Megtörik a kommunista vezetés a járvány és a szankciók súlya alatt?

Több ezer kubai állampolgár tüntetett a hétvégén az ország kommunista vezetése ellen, amely igen rendhagyónak számít a karibi országban. A szigetet több mint 60 éve irányító állampárt igyekezett külföldről érkező felbujtással magyarázni az eseményeket, a valóság ezzel szemben az, hogy Kuba már évtizedek óta gazdasági válsággal küzd, amelyet csak súlyosbított a koronavírus-járvány. A rezsim ugyan megpróbált gazdasági reformokkal javítani a helyzeten, a politikai berendezkedés átalakításától azonban elzárkóztak. Elképzelhető azonban, hogy a jövőre nézve még a kommunista párt sem lesz képes a változást követelő folyamatok feltartóztatására.

Kiéleződő konfliktusokat hozhat az infláció meglódulása, de csak közös erővel lehet megnyerni a harcot

Kiéleződő konfliktusokat hozhat az infláció meglódulása, de csak közös erővel lehet megnyerni a harcot

Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.

A pandémia ellenére is nagyot ment tavaly a Takarék Csoport

A pandémia ellenére is nagyot ment tavaly a Takarék Csoport

Több mint 40 százalékkal növelte a mérlegfőösszegét és 24 százalékkal csökkentette működési költségeit tavaly a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Csoport. A költséghatékonysági mutatója (CIR) 2020-ban majdnem 18 százalékponttal, a piaci átlagot messze meghaladó mértékben javult, az ügyfélbetét-állomány 20 százalékkal, az ügyfélhitel-állomány 12 százalékkal bővült. A csoport 2020 júniusában lezárta az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai pénzpiaci átalakítását, a takarékszövetkezetek integrációját, miközben piaci részesedését megtartva 1,2 millióra növelte ügyfelei számát - derül ki a csoport közleményéből.

Népszerűek az aukciók, de vajon tényleg megéri műtárgyba, ékszerbe, órába fektetni?

Népszerűek az aukciók, de vajon tényleg megéri műtárgyba, ékszerbe, órába fektetni?

Egy aukció rengeteg kiváló, értékálló befektetési lehetőséget rejt magában: egy Rolex karóra például hat évvel ezelőtti árának több mint másfélszeresét értheti. Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója szerint az árveréseken a legnagyobb népszerűségnek a festmények örvendenek, de nagyon keresettek az ékszerek, az órák, a papír régiségek, a numizmatikai érmek, valamint a kerámia, üveg- és ezüsttárgyak is. A BÁV júniusi, Centenáriumi aukcióján feltűnik majd egy igazi művészettörténeti szenzáció is: a világhírű francia impresszionista szobrász, Auguste Rodin egykori tanítványa, majd szeretője, Camille Claudel A könyörgő című alkotása, és a luxusórák kiemelt tétele is, egy Rolex Daytona.

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.

Minek kell történnie ahhoz, hogy a gazdaság teljesen összeomoljon?

Minek kell történnie ahhoz, hogy a gazdaság teljesen összeomoljon?

Válságok voltak, vannak, és lesznek is. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mennyire súlyos pusztítást végeznek a gazdaságban. Az elmúlt 100 év legdurvább példáját az 1929-33-as események adták, amit méltán neveztek el a nagy gazdasági világválságnak. Hogy mi zajlott le akkor, az történelem, és mindenkinek érdemes tisztában lennie vele. De az igazán fontos kérdés az, hogy mégis miért történt mindez, és mitől volt ez a válság annyira súlyos, hogy embermilliókat tegyen tönkre szerte a világon. Az alábbi cikkben ennek járunk most utána.

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.